Bár sokan azt hiszik, hogy az első regényem volt 2008-ban a Bangkok, tranzit, és rögtön kiadót találtam a kézirattal sőt elsőkönyves siker lett, a valóság az, hogy majdnem húsz évet vártam a sikerre, miközben írtam az újabbnál újabb regényeimet, újságíróként kezdtem dolgozni, és időnként elküldtem egy könyvkéziratomat egy kiadónak.

Voltak sikerek, persze, lettem második regénypályázaton, csakhogy csődbe ment a kiadó, mielőtt még megjelent volna a könyvem, és 1999-ben kiadták – a kiadó kérésére szerzői álnéven – a Holtodiglan című regényemet. Ám nem jött az a nagy siker, amit vártam tőle – de sok évvel később, 2013-ban nagyon sokat segített abban, hogy el tudjak válni az akkori kiadómtól, az Ulpiustól: ugyanis létrehoztam a saját könyvkiadómat, az Erawant, és új címen megjelentettem ezt a regényt. A szerződésem értelmében új kéziratra opciója volt az Ulpiusnak, ez viszont az egyik régi könyvem volt, ami 1999-ben kevesekhez jutott el, 2013-ban viszont megmentett, és a szerzői szabadsáomat adta vissza. De nem rohanok most ennyire előre, csak azokról az évekről írok, amikor könyvkiadót kerestem a kézirataimnak. Mit kellett volna tudnom, amit ma tudok? Mivel érvényesültem volna gyorsabban? (Bár sosem a gyors siker volt a célom, szóval valójában örülök, hogy a saját tempómban a saját utamat járhattam, járhatom.)

De te talán gyorsabb tempót szeretsz, úgyhogy leírom, mi az a 15 szempont, amit figyelembe kell venned, amikor kiadót keresel a regénykéziratodnak:

1. Az, hogy elolvassák-e egy kiadóban a kéziratodat, szerencse kérdése is. Ám a figyelemfelkeltő levél és a legdinamikusabb/legfontosabb/legolvasmányosabb részlet a könyvből sokat segíthet! Rövid levél, hosszabb részlet (vagy akár a könyv maga)

2. Ha felfigyelnek a kéziratodra, még rengeteg munka vár rád és a szerkesztődre. Az is lehet, hogy szinte újraíratják veled a regényt.

3. Minden könyvnek megvan a maga sorsa. Lehet, hogy amivel most házalsz, sosem lesz sikeres. Ettől még egy korábbi, vagy akár két-hárommal későbbi meghozhatja az áttörést!

4. Érdemes e-könyvben, magánkiadásban megjelentetned legalább egy könyvedet, mert annak sikerére, fogyására felfigyelhet egy kiadó, és szívesebben szerződik veled, illetve te is hivatkozhatsz rá, valamint a letöltési adatokra.

5. Ha sokat írsz, akkor nem a kiadás vezérel, a cél maga az írás, méghozzá a repülés miatt, amit írás közben megélhetsz. Így hát nem fogsz elkeseredni, amikor nem reagálnak a kéziratodra, vagy azt mondják, hogy nem alkalmas megjelentetésre, hanem – mivel nem tudsz élni már az érzés nélkül – írod a következőt!

6. Sosem sértődhetsz meg a szerkesztői véleményen. A szerkesztő azért van, hogy még jobb legyen a könyved!

7. Szerencsére egyre több könyves eseményen találkozhatsz a könyvkiadók szerkesztőivel is. Érdemes ellátogatnod a Könyvfesztiválra, Könyvhétre, ahol beszélgethetsz velük, tippet kérhetsz, hogyan juttathatnád el hozzájuk a kéziratodat úgy, hogy bele is olvassanak.

8. Olvasnak kéziratot a kiadókban, ezt tanúsíthatom. Ha úgy tapasztalod, hogy nem, akkor küldd el a kiadó(k)nak következőt is, hiszen tudod, minden könyvnek megvan a sorsa.

9. Ha szerződést kapsz, akkor is fel kell készülnöd rá, hogy nagy eséllyel elsőre nem fogja elnyerni a tetszésedet a borító, amit majd a könyvedhez terveznek, de később imádni fogod. A borítótervezés egy szakma, bízz meg a szakemberekben!

10. A szerkesztő átírja a könyvedet, ha leszerződtök. Tele lesz korrektúrajelekkel. Egyesével nézd végig a javaslatait, sokat tanulsz belőlük, és később már nem fogod ugyanazokat a hibákat elkövetni.

11. Egyre ritkábban fizetnek előleget a kiadók a szerzőknek (kivéve, ha kiemelt szerzőkről van szó), a szerzői jogdíjat az eladás után adják. A jogdíj mértéke általában a könyv nettó árának minimum 7, maximum 12-15%-a (növekvő jogdíjskála alapján, vagyis például 3000 eladott példányig 7% a jogdíj, 5000-ig 8% és így tovább, 10% feletti jogdíj jellemzően már elég magas eladás után jár). 

12. A szerzői jogdíjat évente egyszer, vagy akár kétszer, négyszer is kiszámolhatják neked a fogyásjelentés alapján, a szerződésedtől függően. A legtöbb szerző évente egyszer kapja kézhez az előző évi fogyása után a jogdíjat.

13. Lehet, hogy kevesled a 7-10%-ot, de azt tudnod kell, hogy a könyv árának 55-65%-át eleve jutalékként kifizeti a kiadó a terjesztésért. Továbbá fizeti a nyomdát (ez a legnagyobb költség), a szerkesztőt, korrektort, tördelőt, grafikust, illetve a reklámot is.

14. Kis kiadó vagy nagy kiadó? Nehéz kérdés. Egy kis kiadóban valószínűleg több figyelmet kap a könyved, viszont vélhetően nincs saját üzletük, ahol bolti reklámot kaphatnál, és a kis kiadók nem fogják őrült példányszámban kinyomni a könyvedet, tehát nemigen fog látszani a könyvesboltokban. A nagy kiadóknak viszont napi 5-6 vagy több megjelenésük is lehet, nem feltétlenül rád költik a teljes marketingkeretüket, és talán nem tudnak annyira figyelni rád, mint a kisebb kiadókban.

15. A kiadód el fogja várni tőled, hogy az összes lehetséges eszközöddel segítsd a könyv sikerét, de ez a te érdeked is! Járj olvasótalálkozókra, beszélgess, közölj részleteket a Facebook-oldaladon, készíts Instagram-profilt, jelentkezz be élő adásokban, kérj véleményt az olvasóidtől és közöld őket stb.

Egy zárt csoportban már most felkészülünk a Regényíró novemberre, segítelek Titeket tanácsokkal, és egymásnak is tudtok tippeket adni, a tapasztalataikat megosztani a csoportban. Itt tudsz csatlakozni!

A Facebook-oldalamon pedig holnap, szerdán kora délután élőben válaszolok a csoportba érkező, regényírással, könyvkiadással kapcsolatos kérdésekre.